10 éve a Gólyahír Egyesület honlapján olvastam, hogy önkéntes segítőt keresnek és jelentkeztem. Életem egyik legjobb döntése volt. Ez nem az a munkahely, ahová reggel 8-ra bemegy az ember dolgozni és 16 órakor hazamegy. Mert ha egy segítséget kérő várandós nő éjjel 23 órakor telefonál, hogy segíts neki, nem mondhatod azt, hogy 20 óra után már nem illik telefonálni……ha álmos vagy is felébredsz és szervezed, hogy a gyerek biztonságban megszülethessen és mindent megteszel azért, hogy a szülő nő titka ne tudódjon ki. Különben megszólják, megalázzák, megvetik, mintha az örökbe adás, a gondoskodás eme formája rossz és elítélendő dolog lenne. Baj van a fejekben, ha ezt gondolják ….hány és hány gyermek lesz éppen emiatt újszülött gyilkosság áldozata, mert az anya nem kapott segítséget és kétségbeesésében rosszul döntött. Hogy fordulhat elő, hogy egy bajban lévő várandós nem tudja, hogy van segítség, van megoldás! Szíved, lelked és minden porcikád segíteni akar, mert egy gyermek nem tud segíteni magán, te járod ki az utat neki, hogy családba kerülhessen, hogy boldogan nőhessen fel. Ha krízishelyzet van, útközben, mialatt rohansz segíteni, megszervezed, hogy a saját gyerekedet valaki hazavigye az iskolából, hogy kész legyen a leckéje, hogy időben vacsorázzon és feküdjön le aludni…és mellette még munkahelyed is van, mindezt próbáld összeegyeztetni a tenni akarásoddal. Ez nem megy mindenkinek, ezt nem mindenki tudja, ezt nem mindenki akarja, ezt nem mindenki vállalja…. Látod, ahogy az anya rábízza gyermekét egy házaspárra és új család születik, szemtanúja vagy valaki fájdalmának és valakik örömének,együtt sírsz és együtt örülsz velük….benned bíznak…..és tudod, hogy folytatnod kell, mert mindig születnek bajban lévő gyerekek, és nekik is szükségük van segítségre.

Mócsa Nikoletta
A Gólyahír Egyesület vezetőségi tagja