Naszvadi Mirabella Anna gyógypedagógus, logopédus, terápiás kutya felvezető a gyermekek beszédfejlődéséről oszt meg nagyon hasznos információkat.
A beszéd kialakulásához, fejlődéséhez elengedhetetlen az ép hallás, az ép beszédszervek (ajkak, nyelv, gége, hangszálak, szájpad) és a megfelelő ingergazdag környezet.
Cikkemben röviden összefoglalom a beszédfejlődés főbb állomásait illetve ötleteket adok, hogy szülőként, hogyan tudjátok segíteni, támogatni gyermeketek beszédfejlődését.
A beszéd fejlődésének szakaszai:
Az első időszakban (1-3 hónap) még a sírás a jellemző, de emellett a gügyögés is megjelenik a pici babáknál. Visszamosolyognak szüleikre, illetve felismerik szüleik hangját.
4 hónapos kortól már megfigyelhetjük, hogy különbözőképpen sír a gyermek, amit az befolyásol, hogy éppen mi a problémájának az oka, éhes vagy fáj a hasa, vagy fáradt?!
Már előszeretettel hallatja a hangját, egyre többet játszik vele, gagyog és nevet, cuppog a szájával. Figyel a zenére és a hozzá beszélők hanglejtéseit képes már értelmezni.
Féléves kortól elkezdi utánozni a beszédhangokat, megjelenhetnek az első szótagok. Egy éves korban jelennek meg az első szavak és hetente egy-két új szóval is bővül a szókincsük.
Két éves korra a gyerekek szókincse körülbelül 50 szóból áll. A szókincs már naponta bővül új szavakkal és megjelenik a toldalékok használata is. Két – három szavas mondatokat alkot.
Három éves korban 200 vagy annál több szót is használ. Felismeri és megnevezi a környezetében lévő tárgyakat. Jellemző, hogy mondatai 3- 4 szóból állnak.
Mire óvodába kerül a gyermekünk, már nagyon sok szót használ, és képes egyszerű történeteket is elmesélni. Mondatai már 4-5 szóból állnak. 5 éves korra szókincse eléri a 2500 szót és nyelvtanilag helyes mondatokat alkot.
A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de mivel minden gyermek más ütembe fejlődik így a beszédfejlődésben is lehetnek eltérések.
Hogyan segíthet a szülő?
Mindenképpen nagyon fontos, hogy a gyermeket motiváljuk a beszédre, amit sok dicsérettel és bátorítással tudunk elérni. Ha figyelünk arra, hogy dallamosan beszéljünk, akkor azt érjük el, hogy a gyermekünk érdeklődve, jókedvvel fogja megpróbálni leutánozni azt, amit mi is csinálunk.
Születéstől kezdve beszéljünk hozzá, úgy, hogy felé fordulunk. Hangokat adhatunk ki, grimaszolhatunk, énekelhetünk neki.
Féléves korától – de persze már hamarabb is lehet – megnevezhetünk tárgyakat, állatokat, embereket, de kezdetben hangutánzó szavakat használjunk, mert azokat könnyebb megtanulni a gyermekeknek, mint a normál szavakat. Nézegethetünk könyveket, beszélgethetünk a képekről (nem feltétlenül kell a mesét elolvasni neki, lehet egyszerűen csak képeket nézegetni és röviden mesélni neki). A gyerekek ebben az életkorban azokat a mesekönyveket szeretik, amelyben nagy képek vannak és kevés szöveg.
Figyeljünk rá, hogy beszélgetés közben sose legyen a kisgyermek szájába cumi!
Ha babakocsival közlekedünk, törekedjünk arra, hogy gyermekünk velünk szemben üljön, mert ha beszélünk hozzá láthat minket, ugyanis a gyermek bennünket próbál utánozni, mindig figyeli az arcunkat, szánkat, gesztusainkat.
Ha a gyermek helytelenül mondja ki a szót, akkor törekedjünk rá, hogy mi ne ugyanúgy helytelenül mondjuk, hanem helyesen ismételjük. Például, Anya ott a tutus, – akkor mi mondjuk el, -Igen, látom tényleg ott a kutyus. Növelhetjük a gyermekünk szókincsét, ha választási lehetőséget kínálunk fel a számára, például: -Mit szeretnél enni? Almát vagy banánt?
A dalokat és a mondókákat a gyerekek nagy része szereti. Énekeljetek, mondókázzatok minél többet, mert a gyerekek szókincse ezáltal is bővül.
Két éves korban már egyszerű kérdéseket és utasításokat is megért és képes megcsinálni vagy megválaszolni, például, Hol van a labda? vagy Hozd ide kérlek a zoknit!
Fontos, hogy ha a gyermekünk szeretne valamit elmesélni hagyjunk neki elég időt rá. Mi felnőttek lassan, érthetően és egyszerű mondatokat használva beszéljünk hozzá. Két éves kortól főfogalom alá gyűjthetünk tárgyakat, állatokat, járműveket, gyümölcsöket, zöldségeket és ezeket mind meg is nevezhetjük.
Ami minden életkorban nagyon fontos a beszédfejlődés során, hogy ne legyen háttérzaj, a televíziót és a rádiót kapcsoljuk ki mikor együtt tevékenykedünk, beszélgetünk a gyermekünkkel!
Jó beszélgetéseket kívánok!
