Élettörténeti munka örökbefogadó családokban

Miért szükséges az élettörténeti munka örökbefogadott gyermekeknél?

Elöljáróban szögezzük le, hogy az élettörténeti munka nem csak örökbefogadottaknál fontos, hanem szinte mindenkinél. De mi is ez?

Egy olyan önismereti folyamat, amiben tulajdonképpen mindenki él, függetlenül attól, hogy  vér szerinti családban nőtt fel, vagy örökbefogadott. A jelenből indulunk ki , de a múlt fontos állomásait, fordulópontjait próbáljuk összekötni egy folyamatos történetté. Gondoljunk bele ez történik akkor is amikor egy család összeül és a nagyszülők régi történeteket mesélnek és megnézzük a fotóalbumokat, vagy ellátogatunk egy olyan helyre ahol régebben éltünk. Ez azért nagyon fontos, mert ebből formáljuk az identitásunkat: kik vagyunk hogyan kapcsolódunk egymáshoz? Azért tesszük fel a kérdést, hogy honnan jöttem, mert arra vagyunk kíváncsiak, hol tartok most, hova megyek. Van akinél ez a folyamat intenzívebb van akinél kevésbé. De vannak olyan életszakaszok, amikor szinte mindenki foglalkozik ezzel, például a kamaszkorban mindenki keresgéli, honnan jött és hova megy, de ilyen az esküvő, a gyermek érkezése, a temetések. Ilyen az időskor is, az élet vége, amikor összegezni próbáljuk az életünket.

Örökbefogadott gyermekeknél azért van különleges jelentősége az élettörténeti munkának, és ezen belül az élettörténeti könyvnek is, mert nagyon fontos, hogy életének különböző szakaszai: a vérszerinti család, esetleg a nevelőszülőknél töltött idő, és az örökbefogadó családra találás egy egységes történetté fűződjenek fel, melyek ily módon   mind a gyermek későbbi identitásának részévé válnak

Akkor tudunk a saját örökbefogadott gyerekünkkel hatékony élettörténeti munkát végezni, ha a saját történetünkön is foglalkoztunk, beszélgettünk erről szüleinkkel, nagyszüleinkkel. Ezt egész kisgyerekkorban kell elkezdeni, nagyobb kamaszkorban már saját maga fogja végezni, és ha  jól felépült a szülő gyermek bizalmi kapcsolat, akkor bevonja a szülőt, a szülő tudja támogatni, de ezt meg kell alapozni. Az alapokat hatéves kor alatt kell lerakni,  a kezdetektől fogva, amint megérkezett a gyermek. A gyermek tudja, hogy örökbefogadott, hogy ő egy másik néni pocakjából jött a világra, ő megszületett, és bekerült az örökbefogadó családjába, és ennek az alaptörténetnek kell fokról fokra tovább bővülnie, színesednie.

A gyereknek ismernie kell a saját történetének az alapjait: mennyi idősen érkezett a családba, ha nem csecsemőként, akkor hol élt addig. Milyen volt a születéstörténete,  a családba érkezése. Mit tudtatok meg a vér szerinti családról. nagyon hasznos, ha vannak fényképek. Nagyon jól működő módszerek vizualizációs technikák léteznek, amelyeknek a segítségével egy élettörténeti könyvben, szemléletessé, a gyermek számára interaktív módon folytonossá tehetnénk az élettörténetét.

Élettörténeti könyv készítő workshopunkon ezekkel a technikákkal ismerkedünk meg és együtt el is készítjük az élettörténeti könyvet.

Megosztás

Facebook

Olvasnál még?

Egyről a kettőre

(A riport előzményét itt olvashatod) Az utolsó gyertyát gyújtjuk meg az adventi koszorún és talán keresve sem találhatnék jobb alkalmat egy újabb beszélgetésre Zsuzsival. Nem

Meddő vagyok

MEDDŐ VAGYOK. Ez az a mondat, amit egész életemben legnehezebben voltam képes hangosan kiejteni a számon és sújtott a legkínzóbb fájdalommal, amit addig ismertem. Mert

Egy igazán tartalmas nyári ebéd

Békés csöndben fogyasztjuk a teraszon késői ebédünket hárman ezen az augusztusi délutánon. Szinte a levegőt is hangtalanul veszem és még arra is ügyelek, hogy evőeszközöm

Már azzal is segítesz, ha követsz bennünket

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Weboldalunk sütiket használ a böngészési élmény fenntartásának érdekében.