A babák mozgásfejlődésének első éve

Mozgásfejlődés az első életévben

A babák mozgásfejlődéséről beszélgettünk Kovács Andrea vezető gyógytornászával, a Mackórendelő szakmai vezetőjével.

  • Andi vágjunk is a közepébe! Amikor hazavisszük a babát a kórházból, hogyan fektessük? Mire figyeljünk az első napokban?
  • A kérdésre a válasz, hogy először is úgy, ahogyan a kórházban megszokta. Hazaérkezve ezen nem változtathatunk egyik pillanatról a másikra. Nagyon sokszor a kórházban az oldalfekvést támogatják, van, ahol már az elejétől háton fektetik. Amelyik babának van egy kis csípő feszessége vagy lazasága, nem túl jó az oldalfekvés. Ilyenkor a háton fekvés a célszerű. Mi a háton és a hason fekvést támogatjuk.

Mi szülők tudunk arra figyelni, hogyan fordítja a buksiját. Ez nagyon nagy jel már izomtónus és oldaliság eloszlásban. Sokszor már későn jönnek rá a szülők, hogy a baba már mondjuk 3 hónapja mindig egy irányba szeret fordulni. Ez okozhatja az, hogy az izomtónusával van gond, ami miatt neki mindig arra kell fordítania a fejét.

  • Mit tudunk ilyenkor tenni?
  • Ha azt észleljük, hogy a babánknak mindig egy irányban van a feje, akkor fordítgatjuk a másik oldalra. Arra tesszük az ingereket, hangot, Anya álljon abba az irányba, irányítsuk az etetésnél a másik irányba. Ha pedig nem csökken az oldaliság, mindig visszafordítja a fejét az eredeti irányba, akkor felkereshetünk egy szakembert, hogy milyen gyakorlatokat végezzünk. Közel sem jelenti ilyenkor, hogy feltétlenül gyógytornára kell majd járni, lehet, hogy elég lesz 1-2 gyakorlat, amivel egy kicsit rányújtunk, hogy kényelmes legyen neki a másik oldal is.

Ha nagyon sokat fordul egy irányba a baba és társul hozzá még egy kicsit gyengébb csontozat, egy picit nagyobb buksi, akkor nagyon hamar be tud lapulni a buksi, akár fél, másfél-két centire is. Ez nem csak esztétikai kérdés, sok mindenbe beleszólhat majd később. Sokszor ilyenkor veszi észre a szülő, hogy a kerek, tojás buksiból az egyik oldalon egy kicsit csapottabb tojáska keletkezett. Ha időben észlelik az oldaliságot, akkor lehet, hogy pár korai gyakorlattal a buski deformitása megelőzhető.

  • Milyen gondot okozhat a későbbiekben az, hogy egy kicsit csapottá válik az a tojáska?
  • A másik, dudorosabb oldalon nehezebbé válik a buksi, a súlya abba az irányba húzza, okoz egy nyaki, háti gerincferdülést és ez az egész biomechanikát magával vonja a testbe. Ugyanakkor egyes kutatások szerint van olyan is, hogy sorozatos fülgyulladás alakul ki emiatt, mert a lapulás miatt szűkebbé válik a füljárat. Ezek mind lehetőségek, nem törvényszerűen történik meg. Mindenképpen érdemes azonban odafigyelni rá.
  • Mi a következő szakasz?
  • Figyeljük a fejtartását a babának. Az orvosi vizsgálaton felhúzzák a babát, megfigyelik, hogy tarja-e a fejét. Ez eleinte az édesanyák nem merik megtenni, mert a baba ejti a fejét, ez teljesen normális az első 3 hónapban. Most például a Covid idején nagyon sok babát nem vizsgáltak és nem nézték a fejtartást, így mi is rájöttünk, hogy erre jobban rá kell vezetnünk a szülőket, hogy megnézzék. Az autós hordozóba ideálisan megnézhető, ne a legnehezebb helyzetből indul a mozgás. 3 hónapos korára a babának testvonalban meg kell tartania a buksiját. Egy puha baba ezt ebben a korban nem fogja tudni megcsinálni, neki még erősödnie kell. Csak tudnia kell a szülőnek, hogy erre gyakorolni kell, erősíteni a vállövet különböző, gyógytornász által előírt gyakorlatokkal.

Aztán a következő a fejtartás hason fekvésben, amikor a babának fel kell tudnia emelni a fejét és körbe kell tudni nézni.

  • Ezt milyen idős korban kell tudnia?
  • 3 hónapos korra. Ekkorra már fel kell tudnia tenni a kezét és teljes alkaron támaszkodva, saját súlyát ráhelyezve jobbra-balra nézni. Ha nem elég erős a vállöv, vagy nem jól érzett rá a baba a mozdulatra, akkor úgy próbálkoznak a babák, hogy a kezüket oldalra tartva feszítik meg a gerinc melletti izmokat, egy picit repülnek. Van olyan cseles baba, aki a megfelelő helyzetbe teszi a kezét, de nincs rajta súly. A karja alá tudunk nyúlni, meg tudjuk nézni, hogy van-e rajta súly, vagy mindent esetleg a pocakján tart, nem használja a vállövét.

Az első 9 hónap végig a vállövről szól. Evés, nyelés, légzés, forgás, kúszás, mászás ez mind a vállöv és akörüli részből dolgozik. 9-10 hónapos korban a csípő és a törzsizmok fognak dominálni.

Sajnos a hason fekvés minősége nem szerepel a védőnői kérdéssorban, pedig nagyon fontos, hogy jól történjen a hasalás. Ha ez megy, fog menni a forgás és a kúszás is. Sokszor akkor kerülnek hozzánk az amúgy egészséges babák, mert nem jött össze a koordinálás a vállövben, nem erősödött meg, nem alakult ki a teljes összhang. Ez mind kell a forgáshoz. A hátról hasra az félig vállöv, a hátról hasra pedig teljesen vállövből történik. Az asszimmetriában az szokott lenni, hogy ha nagyon sokat egy oldalra fordul a gyermek, akkor valamit kihasznál az ő adottságaiból, ha nincs meg a szimmetria. Ha erre minél hamarabb rádolgozunk, felnőtt korra annál kevesebb marad meg belőle. Mert felnőtt korra is maradni fog belőle, csak ha jól van babakorban kezelve, később nem fog gondot okozni.

  • Tehát nagyon kell figyelnünk arra, hogy hogyan hasal, mennyit fekszik hason, hogyan tartja a súlyát, a forgásnál is arra, hogy ne csak a feje súlya billentse el az adott irányba, és hogy mindkét oldalra is fordul-e. Mi következik ezután?
  • 4-6 hónapos kor körül van a forgás. Semmi gond nem lesz, ha 1 hónapot is csúszik. Utána jön a kúszás 6 és 8 hónapos kor között. Ehhez megint vállöv szükséges. Le kell tudnia tenni a súlyát a karjaira, ahhoz, hogy kússzon, el tudja vinni a súlyát az egyik oldalra, ehhez meg kell tudni tekerni a gerincét, létre kell jönnie egy gerinc-rotáció. Ha ez nem jön létre, nincs meg a váltott mozgás, a mozgásharmónia. Ha ezt nehéznek érzi a baba, akár két kézzel húzva magát teljes erőből tud kúszni. Nem szabad kétségbe esni, kell hagyni, hogy kússzon, ahogy bírja és szép lassan kell tanítgatni a helyes irányra. Erősíteni kell a gerinc-rotációt, vagy itt-ott lazítani vagy erősíteni. A kúszást szokták legtöbben átugrani, mert hamar rájönnek, hogyan tolják fel magukat négykézlábra. Ha valakinek nem megy a kúszás, visszamegyünk a 3-4 hónapos korszakra és azt kell megtanítanunk. Nem a kúszással tanítjuk a kúszást, hanem annak az alapjaival. Aki feszes, csak hátra tud tolni. Szeretne valamit elérni, de közbe feltolja magát és hátrafelé csúszik, akár 2-3 métert is haladva hátra.

A mászásnál – 8-10 hónapos kor között –,már felállnak négykézlábra és rugóznak a „cukibaba” pózban. Itt már nagyon asszimmetrikusnak kell lennie a babának, hogy a szülő észrevegye az asszimmetriát. Intő jel lehet, ha a baba négykézláb van és az egyik lábával talpon „teker”, míg a másikat térden viszi féloldalasan. De azt már valószínűleg nem fogja a szülő észlelni, hogy az egyik lábával a baba kicsit rövidebbet lép, vagy közben hogy tartja a lábfejét vagy a kézfejét, ez már a gyógytornász feladata. Az a fontos, hogy ha valamit észreveszünk és napokig, hetekig fennáll, akkor forduljunk szakemberhez és kérjünk tanácsot, segítséget. Valószínűleg csak játékos gyakorlásra lesz szükség.

  • Milyen gondokat okozhat, ha kimarad a kúszás? Mennyi ideig javasolt minimálisan kúsznia a babának.
  • Mi már a 2 hétnek örülünk, ha van kúszás, főleg olyan babáknál, ahol voltak nehézségek a kúszás elindulásánál. Persze jó, ha ez a szakasz minél tovább tartana, akár 2 hónapon keresztül is. Miben okoz gondot, ha kimarad, arra nincsen komoly statisztika. Az is fontos, hogy mikor marad ki, egyáltalán nincs is semmi 8-10 hónapos korig, amikor megtanul mászni és odáig nem éri inger. Vagy nem kúszik, hanem feláll 6 hónaposan négykézlábra és elindul mászni. Ez két különböző dolog. A kúszással ingereket ad magának és összehangolja a két agyféltekéjét ezzel a váltott mozgással. Mozog a térde, egyenes irányú váltott mozgások, forgások, irányok. Ha ez kimarad, szoktuk pótolni szenzoros ingerekkel: nagylabdával, hintával, hogy azok az ingerek amik a kúszás hiányában kimaradnak, bevigyük szenzorosan a gyerekekbe, ezzel tudjuk pótolni és nem lesz talán akkora nagy hiánya ebből.

Akiknek tanulásban problémájuk van, azoknak sokszor kimarad a kúszás. Ez fordítva nem feltétlenül igaz (aki nem kúszott, annak biztosan problémája lesz a tanulásban). Talán úgy helyes, hogy ha gondjai vannak a tanulásban, írásban, azoknak a gyerekeknek van többféle problémájuk és előfordulhat, hogy ők mozgásban is volt korábban elakadás.

  • Tehát ha kimarad a kúszás, nem kell annyira megijedni, de azért praktikusabb, ha megkérdezünk egy szakembert.
  • A szülők annak szoktak nagyon örülni, mikor eljön a felállás, az elindulás. Én azt szoktam mondani, hogy csak minél később jöjjön. Épüljön fel az izomzat, a csontozat, a lábszerkezet és az egész biomechanikája a testnek, hogy meg tudja tartani és ne csak a kíváncsiság vigye fel és ott álljon a kiságy mellett. Manapság a gyerekek 6-7 hónaposan felállnak, minden gyorsabban pörög. Akinek nehezebben megy: teljesen normális, ha 15 hónapos korig tanul meg járni a gyerek, a többség 1 éves kor körül el szokott indulni. Amelyik babánál volt mini diagnózis, náluk 18 hónapos kor a határ.
  • Mikor szoktak a babák egyedül, stabilan ülni?
  • a négykézlábra állás és az mászás elindulása között történik meg. Ki kell tudni ülnie oldalra és fontos, hogy mindkét oldalra üljön ki. Ha sokszor elborul, lehet, hogy a törzsét erősíteni kell. Általában nem ülnek fel, ha érzik, hogy az számukra komfortos. Felültetni semmiképpen nem kell a babákat. Az etetőszéket, földön ülést is onnantól javasoljuk, mikor a baba már képes önállóan, stabilan ülni.
  • Tehát semmiképpen ne támasszuk meg párnákkal.
  • A felülést követően mennyi idővel várhatjuk, hogy feláll a baba?
  • A nagy átlag 3 hónap mászás után szokott elindulni, de ez nagyon változó. Természettől, izomtól is függ, mennyit van a talajon a gyerek és mennyi lehetősége van gyakorolni. Ezek mind befolyásolják, hogy mikor fog felállni. Ilyenkor, míg négykézláb másznak még egyáltalán nem szükséges cipő a gyermek lábára. A lakásban később sem.
  • Van még esetleg olyan, amit az első évhez szívesen hozzátennél?
  • A hasznos játékokról szívesen mondok néhány mondatot. Ha két dolgot kellene megnevezni: hinta és labda. Ezek két ősi dolog, ezek már 200 évvel ezelőtt is megvoltak a babáknak. A hintával kapcsolatban menet közben rájöttünk, hogy egy rendkívül jó dolog. A babahintáknál a lényeg, hogy egy kötélen lógjon, és a baba 0. napos kortól használhatja. Körülbelül 1 éves korig szeretnek benne lenni, eleinte természetesen fekve, majd 45 fokos szögben, 9 hónapos kor után, miután megtanultak ülni, már ülnek benne, kicsit lóg a lábuk. A lábuk ne érjen a talajra. Nagyon sokat lehet ebben a hintában az idegrendszernek ingereket adni. Főleg ha valaki aszimmetrikus, vagy nehezebben indul. Régen a hintát 1 éves kor alatt nem használtuk, mondván, hogy még nem tud ülni a baba, de ezekkel a fekvő hintákkal nagyon jól lehet hintáztatni. Korababának, aki hamarabb bújt ki a pocakból és nem tudott annyit ringatózni, pótolni kell mindenképpen utána. Örökbebabáknál nagyon hasznos a hordozás, ez is egy szenzoros inger, hogy egy hordozóban a babával egyenes vonalú mozgásokat, forgásokat, leülés, felállást végzünk. Nagyon jó fejlesztő, szenzoros inger amellett, hogy egy nagyon jót tesz a kötődés kialakulásának.

Labda: egész picitől kezdve (fogni simát, tüskést, dudorosat)  az egész nagy labdákig, amin már nagyon sok tornát lehet csinálni. Mindegyiket szeretik a babák, nagyon ösztönzőek.

Az első 6 hónapban nagyon fontosak a fekete-fehér színek. Akár puha, vagy kemény könyvben, csörgőben, játékban egy nagyon fontos eszköz, erre tudnak fókuszálni a babák, ezzel tudnak gyakorlatozni a szem koordináció tekintetében.

Weboldalunk sütiket használ a böngészési élmény fenntartásának érdekében.